Acélváz, mint tartószerkezet

Ha már rendszeresen olvasod habbetonos bejegyzéseimet, biztosan emlékszel arra, hogy a hőszigetelő könnyűbetonoknál érintőlegesen vázoltam, hogy az általunk képviselt polisztirolbeton technológia egy teherhordó épületváz "felöltöztetését" jelenti.

Az acélvázat, a teherhordó vázat az építőipar az 1800-as évek közepétől alkalmazta előszeretettel. Leginkább az újonnan megjelenő "magassági" törekvéseket elégtettek ki ezen szerkezetek, erre a legismertebb európai példa: La Tour Eiffel, azaz az Eiffel-torony, Párizs jelképe. Nevét tervezőjétől, Gustav Eiffelről kapta, és az 1889. évi párizsi világkiállításra készült el, bár a tervező eredetileg Barcelonába szánta.

A négyzet alapú, megjelenésében hajlított élű gúlára emlékeztető torony acélvázát szegecseléssel állították össze, teljes hosszában, 324 m-en át. Több mint 40 éven át a világ legmagasabb épülete volt!

Úgy tűnik, a francia építészek igen kiválóak voltak az acélszerkezetek tervezésében is, hiszen Ferdinand Fillod építész, az első világháborút követően, a súlyossá vált lakhatási problémák enyhítéseként állt elő egy olyan szabadalommal 1928-ban, mely acélszerkezetű, előregyártott lakóépületek megalkotását, tulajdonképpen ezen épületrendszerek sorozatgyártást tette lehetővé.

A fal- és födémszerkezetet úgy tervezte meg, hogy a felületet adó külső és belső fémlemez közé statikailag méretezett távtartókat helyezett, a többi "üres" teret az akkor rendelkezésre álló szigetelőanyagokkal, salakkal, fűrészporral töltötte ki. Igazából fal- és födémpaneleket gyártott saját üzemében, amit helyszínen kellett készre szerelni szegecseléssel, csavarozással és hegesztéssel. Modulmérettel dolgozott és típusterveket is készített az értékesítéshez.

Elmondhatjuk, nincs új a nap alatt, hisz a fenti alapok adták az általunk forgalmazott építési rendszer megszületésének lehetőségét is.

Az épület teherhordó váza esetünkben lehet:

• faváz,
• fém- azaz acélváz;
• illetve a fenti két anyag ötvözete.

Favázas rendszer

A favázas rendszertől úgy tapasztalom, Megrendelőink egyre inkább ódzkodnak, hisz úgy jellemzik e természetes anyagot, hogy elsősorban a természetességét sorolják hátrányként, pl. élő anyag, ezért:

• mozog és vetemedik,
• korhad,
• penészedik,
• gombásodik,
• kártevők károsít(hat)ják,
• gyúlékony.

De ez nem így van. A faanyagú vázszerkezet anyaga mesterségesen szárított faanyag, merítéses (beeresztés) kezeléssel védelmi (vegyi ) bevonatot/beeresztést kap, ezáltal a szerkezeti faanyag gombásodás, rovarok és élősködők, valamint a tűz elleni védelmet kap.

A fa jó hőszigetelő képességgel bír, nincs sugárzása vagy elektrosztatikus töltése. Belső sejtszerkezete kevésbé vezeti a hőt. Nagy a szilárdsága, mégis könnyen, ezáltal gyorsan megmunkálható.

A gyártás során kapott megfelelő kezelés, a helyszíni szereléskor a technológiai fegyelem biztosítása, majd az épület-használat során a minimális, épülethasználatra vonatkozó általános állagmegóvó követelmények betartása hosszú élettartamot biztosít ezen szerkezetnek, minőségi tönkremenetel nélkül.

De most nézzük az acélvázas rendszert!

Felsorolhatom, hogy:

• nem mozog és nem vetemedik,
• nem korhad,
• nem penészedik,
• nem gombásodik,
• kártevők nem károsít(hat)ják,
• nem gyúlékony...

A valóságban más jellemzőket helyezek inkább előtérbe:

• a vékonyfalú, tűzi horganyzott acélprofil könnyű,
• homogén a szerkezete, mivel teljes keresztmetszetében azonos minőségű,
• gyártási méretlépcső - gyakorlatilag - korlátlan,
• biztonságos, azaz földrengésálló szerkezetként is tervezhető.

Nem állítom szembe egymással a két váz-típust, hiszen mindkettő lehetőség szerepel kínálatunkban, ellenőrzött és minősített kivitelben.

Ez azt jelenti, mind a fa- mind az acélvázas rendszerünk valamennyi összetevője ( teljes elemkészlet ) az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft) által ellenőrzött és tanúsított építési termék.

Az acélváz hidegen hengerelt 1,5 mm falvastagságú, tűzi horganyozással felületkezelt acél. Pontosabban az ilyen acéllemezből görgősoros gépen előállított, ú.n. vékonyfalú acél-profil, ismertebb néven: C, U és kalapprofil.

Az építési rendszer következő, és nélkülözhetetlen eleme a polisztirolbeton.

Táblában gyártott kivitelét a vázszerkezet két oldalára rögzítjük, ezáltal bent-maradó zsaluzatként ez az elem, a helyszínen kevert polisztirolbeton kiöntését teszi lehetővé, a vázszerkezet teljes vastagsági keresztmetszetében. Általános esetben így 41 cm összvastagságú homlokzati falak megépítését tudjuk megvalósítani, ahol a vázszerkezet és öntés együttesen 14 cm, a két oldali polisztirolbeton táblák 12 cm (belső oldal) és 15 cm (külső oldal) vastagságban készülnek el.

Látod, nem is olyan bonyolult ez a modernkori építési rendszer, melyet az elmúlt 10 évben, kitartó munkával, rendkívüli fejlesztésekkel, már teljes-körű hazai gyártással tettek számunkra elérhetővé, mert:

- számomra biztosították az építési rendszer megismerését, így 5 évi gyakorlattal, minősített építészként tervezem ezzel az építési rendszerrel a lakóházakat,

- kivitelező Kollégáim - a gyakorlati képzés utáni sikeres vizsgával -, már minősített kivitelezőként építik e rendszer újabb és újabb lakóépületeit,

- Neked rugalmasan segítünk úgy, hogy akár meglévő terved, vagy saját elképzelésed szerinti lakóépületre adaptáljuk e rendszert, így az első gondolattól a kulcsrakész átadásig csak Rád, készülő otthonodra figyelünk.

Jövő alkalommal, a tervezés menetének kulisszatitkaiba is beavatlak picit! 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel, és kérlek nyomj egy lájkot és egy +1-et! Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van, akkor azt itt alul írd meg nekünk a megjegyzésekben! Köszönjük figyelmed, kövesd a blogot továbbra is!

Szerző: Szabó Ibolya - építészmérnök