Sejtesített könnyűbetonok? Mik is azok a sejtbetonok?

Ne ijedj meg, nem biológia óra következik!
Azokat a könnyűbetonokat nevezzük sejtesített könnyűbetonnak, vagy röviden sejtbetonnak, amelyeket a már korábban bemutatott gáz- vagy habképzők segítségével, vagy fölös víz által bevitt pórusokkal tesznek könnyűvé. Tehát ez egy gyűjtő fogalom.
Ebből az is rögtön egyértelmű, hogy a habbeton a sejtbetonok egyik fajtája, amelynek legfeljebb 2 mm átmérőjű, zárt sejtekből álló sejtszerkezetét habképzőszerrel állítják elő.



Erről, vagyis a habképzőről, pontosabban a habképző adalékszerről már meséltem, lapozz vissza nyugodtan.

Az elmúlt bejegyzéseim összefoglalásaként, ismétlésként egy egyszerű ábrát mutatok:

Mára a habbeton elnevezés - téves! - szinonimája lett a habcement. Hogy pontosan miért téves így fogalmazni?

Nézd:

1. A habbeton nagyon könnyű, folyós, leginkább habarcs jellegű anyag, amelynek kötőanyaga a cement, adalékanyaga pedig széles spektrumból válaszható, mert lehet ugye pernye, kohósalak, duzzasztott agyagkavics, polisztirol gyöngy, téglapor....tudod, ezeket korábbi blogbejegyzésekben is nyomon követhetted.

2. Igazából, ha ez a típusú habbeton csak kötőanyaggal, de adalékanyag nélkül készül, akkor beszélhetünk egyértelműen habcementről.

De térjünk vissza a sejtesített könnyűbetonhoz, ami egy tudatosan létrehozott olyan anyag, ahol a hézag, vagy az üreg a szilárd testben, az a sejtnek nevezett "könnyűség", a pórus.
A sejtesített könnyűbetonokat a pórustartalom növelésének módja szerint tovább osztom:

Látod? A sejtesített könnyűbetonok előállíthatók háromféle pórusképző anyaggal:
- gázképzővel a sejtbeton gázbeton lesz cement kötőanyaggal;
- gázképzővel a sejtbeton gázszilikát lesz mész kötőanyaggal.

Ma a gázbeton-termékeket üzletpolitikai megfontolásból a kereskedelemben, és a szabványosításban is pórusbetonnak nevezik. Ennek általad is ismert legelterjedtebb példája az Ytong, ami ma már nem csak pórusbeton falazóelemet, hanem komplett építési rendszert jelent.

- habképzővel a sejtbeton habbeton lesz cement kötőanyaggal;
- habképzővel a sejtbeton habszilikát lesz mész kötőanyaggal.

Tehát a habbetonok kötőanyaga a cement, az adalékanyaga pedig a homok. A habképzőt vagy éppen az előre felvert habot, a friss betonhoz, gyorsjárású kényszerkeverőgépben keverik. A habbeton transzportbetonként szállítható, és jól szivattyúzható.
A sejtbetonok jó hőszigetelők, hőszigetelő-képességük a testsűrűségük csökkenésével javul, de eközben a nyomószilárdságuk is csökken.
A sejtbetonok testsűrűségét a sejtképzőszer adagolásával, vagy a gyártási technológia módosításával lehet megváltoztatni. A sejtbeton termékeket ú.n. autoklávolással szilárdítják.
Az egészségügyben az autokláv berendezést azon eszközök csírátlanítására használják, melyeket csak steril állapotban szabad használni.

Míg az építőiparban autoklávozásnak nevezik a beton 180–200 °C-ra történő felmelegítését. Ez esetben szilárdabb betont kapunk, mert a szilárdulás során keletkező mészhidrát ezen a magas hőfokon már kémiai reakcióba lép a betonhoz adagolt töltőanyaggal, például a kvarcliszttel.

Ha még emlékszel a mai első összetett mondatomra, meséltem vízről, meg a pórusképző anyagoknál is beírtam harmadik lehetőségként.

Vagyis, ha a sejtszerkezetet nagy mennyiségű vízzel, és a felesleges víz elpárologtatásával hozzuk létre, akkor mikroporitról beszélünk. A mikroporit előállítási módján túl annyiban is különbözik a gázbetontól és a habbetontól, hogy a mikroporit sejtszerkezete szabad szemmel nem is látható, és a kis méretű sejtek egymással összefüggőek. Gyártása elsősorban a kész anyag gyenge tulajdonságai és nagy zsugorodási hajlama miatt a gyakorlatban nem terjedt el.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel, és kérlek nyomj egy lájkot és egy +1-et! Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van, akkor azt itt alul írd meg nekünk a megjegyzésekben! Köszönjük figyelmed, kövesd a blogot továbbra is!
Szerző: Szabó Ibolya építészmérnök