Múlt héten azt ígértem, megmutatom, hogy a polisztirolbeton építési technológia kivitelezésekor, hogyan alakítjuk ki a lábazatot.
Az épületek lábazata egy speciális épületszerkezeti egység, még az OTÉK is önállóan rendelkezik róla:
"Az építmény lábazatát a terepcsatlakozás felett legalább 0,30 m magasságig szilárd, fagyálló anyagból kell készíteni, vagy fagyálló burkolattal kell ellátni."
A lábazat a mechanikai igénybevételen túl, nedvességterhelésnek is kitett szerkezet. Hiszen védeni kell a lakóteret:
- a talajból felszívódó nedvesség ellen;
- csapadék esetén, a felcsapódó nedvességtől;
- téli időszakban fagyterheléstől, vagyis a lábazat mellett megülő hó fagyhatásától.
Mindebből következik, hogy a lábazatot vízszigeteléssel és hőszigeteléssel kell ellátni!
Homlokzati kialakítás szerint, készíthetünk úgy lábazatot, hogy:
- a lábazat külső síkja a homlokzat síkjával megegyezik;
- a lábazat külső síkja a homlokzat síkjától beljebb húzódik - negatív lábazat
- a lábazat külső síkja a homlokzat síkjától kijjebb húzódik - pozitív lábazat.
Az egységes homlokzati sík megjelenése pár éve lett divatos.
Korábban bevált egyszerű és jó megoldás, ha beljebb helyezkedik el a lábazat, de ekkor vízorr képzése szükséges.
Mi ezt a megoldást preferáljuk:
Ha meg kijjebb áll a lábazati sík, a homlokzati falsíktól, akkor a képződő párkány, fokozottan van kitéve a nedvesedésnek, ilyenkor fedköves vagy lemezes lefedéssel kell a szerkezet védelméről gondoskodni.
A polisztirolbeton építési rendszer kivitelezésekor, az épület teherhordó vázát acél- vagy faváz adja.
Ez a vázszerkezet a lábazatképzés helyén teljesen azonos kivitelben készül a felmenő falszerkezettel, tehát méretbeli eltérést itt nem iktatunk be.
A negatív lábazatképzést a vázszerkezet öltöztetésével alakítjuk ki, oly módon, hogy a külső homlokzati falpanelek általánosan alkalmazott 15 cm vastagságú méretétől eltérünk.
Vagyis, a homlokzat külső oldalán, a rendezett terepcsatlakozás felett minimum 30 cm-nyi magasságban, vékonyabb panelt alkalmazunk, például a 12 cm vastagságút.
A polisztirolbeton táblákból képzett lábazatfelületet gletteljük, hogy homogén, pormentes és száraz felületet tudjunk biztosítani a vízszigetelésnek.
A felület glettelését követően bitumenmázzal kellősítjük ezen homlokzatszakaszt, majd a bitumenes lemezszigetelést a függőleges lábazati falfelületre lángolvasztással felragasztjuk, ügyelve arra, hogy a talajon fekvő padló felmenő falszerkezet alatt kivezetett vízszigetelésével össze tudjuk azt olvasztani.
A következő műveletként az elkészült vízszigetelést védjük meg. Mégpedig hőszigeteléssel. Erre a védelemre kiválóan alkalmasak például a kereskedelmi forgalomban kapható zártcellás XPS polisztirollapok, változó anyagvastagsággal.
Ezeknek a szigetelő anyagoknak a vízfelvétele elhanyagolható, emellett kiváló hőszigetelő-képességgel bírnak, ami tartós nedvességhatás esetén sem romlik.
A homlokzatképzés utolsó mozzanata következhet, a színezés. A lábazat hőszigeteléssel ellátott felületét hálósan legletteljük, ugyanúgy mint a felmenő falak teljes (külső és belső) felületét, majd legtöbbször, a felhasználásra kész, vizes hígítású lábazati díszvakolatokat hordunk fel, amik moshatóak, színtartóak és időt állóak.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel, és kérlek nyomj egy lájkot és egy +1-et! Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van, akkor azt itt alul írd meg nekünk a megjegyzésekben! Köszönjük figyelmed, kövesd a blogot továbbra is!
Szerző: Szabó Ibolya építészmérnök
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése
Tisztelt Hozzászóló!
Ez a lehetőség a kérdések és építő jellegű, szélesebb közönséget is érintő hozzászólások fogadására, megjelenítésére szolgál. Minden hozzászólásról automatikusan email értesítést kapunk, amire a lehető legrövidebb időn belül válaszolunk. A hozzászólások moderáltak. A névnélküli hozzászólások, kérdések megjelenítését és megválaszolását nem garantáljuk. Köszönjük figyelmét, várjuk hozzászólását.