A habbeton is könnyűbeton? Miért könnyű?

Először nézzük meg, hogyan definiáljuk azt, hogy könnyűbeton?

1 m³ könnyűbeton bedolgozott állapotában nem éri el a 2000 kg-ot. Tehát, minden olyan beton könnyűbeton, mely a bedolgozott állapotában 2000kg/m³ testsűrűséget nem haladja meg.

Ennek a bizonyos könnyű betonnak az előállítását 3 fő csoportba szokás szétbontani, így vannak:

1 - szemcsehézagos könnyűbetonok;

 

2 - könnyű adalékos könnyűbetonok, amikbe biztosan nem ilyen könnyű tollpihéket tesznek;

3 - sejtesített könnyűbetonok, más néven a sejtbetonok.

Kezdem a szemcsehézagos könnyűbetonokkal:

A szemcsehézagos könnyűbetonoknál az a trükk, hogy a beton adalékanyaga csak 1-2 cm átmérőjű kő, kőzúzalék lehet. A zúzalék ezen aprócska adalékszemcséi közül, a hozzáadott cementpép, csak az éppen egymással szomszédságban lévő szemcséket csakis az érintkezési pontjaiknál ragasztja össze. Vagyis a szemcsék között maradnak kitöltetlen, üres "terek". És ahol ugye nincsen "semmi", az akkor ott igen könnyű rész! A "semmi" helyén levegő van, mint például a lufikban.

Ahogy múltkor bemutattam, mi a habbeton előállításánál is alkalmazunk ilyen könnyű részt, azaz levegőt, ebből az következik, hogy a habbeton is egyfajta könnyűbeton.

A levegő könnyítésként történő alkalmazása igazából nem nagy újdonság ám! És ha hiszed, ha nem, erre az "egyszerű" felismerésre kidolgoztak anno egy egész építési technológiát, melynek a neve: 'No fines-technology', amit nagyon szabad fordítással: "Nem finom technológiá"-nak neveznék.

Pici szépséghibája a dolognak, hogy az ilyen technológiával megépült falakat csak nyomásra szabad igénybe venni (a teher átadás a szemcsevázon adódik át). Mivel az ilyen hézagos/levegős beton korrózióvédelmet nem is tudja biztosítani, ezért ezek a falak mindig betonacél vasalás nélkül készülnek.

Nosztalgiázz velem egy kicsit, és nézd meg még fekete-fehérben az alábbi, közel negyedórás filmecskét, melyet a YouTube csatornán is megtaláltam!

Ezt a bizonyos "No fines" technológiát, 1973-ban, Keszthelyen, magyar-angol sikeres együttműködéssel alkalmazták, és ezzel épült meg egy 16 lakásos társasház, kísérleti jelleggel. Ez a történet már 42 éves, de a társasház igen jó állapotban ma is áll, nézd csak meg, tegnap így nézett ki:

A kísérlet annyira jól sikerült, hogy az angolok távozása után itt Keszthelyen, a György Bíró utcában, és Fodor utcában is folytatódott ez a fajta kivitelezés, így a prototípus sokszorozásaként 1979-re, egy lakótelepnyi ház sorakozott fel, amit ezzel a technológiával építettek meg.

Pici előzetes:
A következő héten a könnyű adalékos könnyűbetonok kerülnek majd itt terítékre, például a polisztirolbeton és a polisztirolhab-beton!

Ha tetszett a bejegyzés kérlek oszd meg barátaid, ismerőseid között! Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van, akkor azt itt alul írd meg nekünk a megjegyzésekben!


Szerző: Szabó Ibolya - építészmérnök